A sűrített levegő felhasználás számos előnye mellett hátrányokkal is számolnunk kell, melyeket megfelelően kezelve, éves szinten komoly összegeket spórolhatunk meg. Mivel a levegő láthatatlan és szagtalan, így annak „szökését” nehéz észlelni, ezt már csak az üzemelési költségek növekedéséből vesszük észre.

Léghálózaton kiszivárgó Forintok

Egy hálózat veszteségét a legegyszerűbb módon úgy állapíthatjuk meg, hogy az üzem állásakor a rendszerben lévő nyomás mennyi idő alatt esik le az üzemi szintről. A szivárgás intenzitása mindig függ a léghálózati csővezeték, valamint a kötések és csatlakozások állapotától. Általánosan kijelenthető, hogy 20-30% az átlagos szivárgási ráta egy sűrített levegős hálózatban. Az elöregedett, korrodált, vagy csak egyszerűen rosszul kiépített léghálózatok szivárgásából adódóan éves szinten akár százezer Forintos nagyságrendű áramot használhat el légkompresszora a hálózati veszteségek megtermelésére.

A szivárgási veszteségek csökkentése céljából mindig zárjuk el a szakaszoló csapokat az éppen nem üzemelő felhasználási pontok vonalán. Amennyiben a teljes üzem befejezi az aznapi munkát, úgy célszerű a következő műszak kezdéséig a légtartály kimenő csonkját is lezárni.

A probléma hatékony megoldására a léghálózat teljes szivárgásvizsgálata és a problémás helyek szükség szerinti cseréje lenne a célravezető, mely beruházás az áramszámlán rövidtávon már megtérülést mutatna.

Biztos csatlakozás

A felhasználási helyek csatlakoztatása rendszeresen visszatérő veszteségi pont a sűrített levegős rendszerekben. A fix csatlakozás megfelelő tömítése illetve az oldható gyorscsatlakozók ideális kiválasztása nagyban befolyásolja a helyi szivárgások elkerülését. Ennek megfelelően új gép csatlakoztatásánál mindig használjon tömítő zsinórt, vagy teflonszalagot a fix rákötéseknél, oldható csatlakozásoknál pedig használjon minőségi gyorscsatlakozókat.

Havi rendszerességgel nézze át gyorscsatlakozóit, és alkalmanként ellenőrizze fix kötéseit is a rendszeren.

Légtartályok gondozása

A kompresszorok által megtermelt levegő a sűrítésből adódóan magas páratartalommal rendelkezik, így a légtartályban rendszeresen víz keletkezik. Ez vagy leülepszik és a tartályban marad, de ennél még rosszabb, ha a rendszerbe jut, és a felhasználási pontokon kárt okoz. A tartályban maradt víz nemcsak csökkenti a puffertartály tárolási kapacitását kiszorítva így megtermelt levegőnk térfogatát, de korrodálja annak belső felületét is, mely szennyeződések rendszerbe jutásukkal további gondokat okozhatnak.

Hetente több alkalommal célszerű a légtartály alján lévő leeresztő csapon át kiengedni a keletkezett kondenzátumot, hogy az ne okozhasson bosszúságot a rendszerbe kerülésével.

Hosszú távú megoldást nyújt a vizesedő rendszerekre egy hűtveszárító berendezés beszerzése, valamint a kondenzátum megfelelő kezelésére leeresztők és olaj-víz szétválasztók beépítése.

Kompresszorok rendszeres ápolása

Azok a kompresszortelepek, melyek nem a megfelelő módon kerülnek kialakításra a működésük során jelentős többletköltséget okoznak. De még a rossz kialakítás után is van lehetőség az ideális környezet megteremtésére. Az egyik legfontosabb tényező a megfelelő levegőáramlás, így a beszívó oldali és a távozó levegőt biztosítva, optimálisan kell a berendezést elhelyezni, igény esetén szellőző nyílásokat készíteni.

Ha a kompresszor olyan helyre került telepítésre, ahol poros, vagy forgáccsal, illetve egyéb szemcsés szennyeződéssel kevert levegőt szívhat be, ott a panelszűrőket, levegőszűrőket napi rendszerességgel kell kifújni, tisztítani.

A gyártó által előírt karbantartási intervallumokat, valamint az időszakos felújításokat célszerű preventív módon elvégezni, elkerülve így bármely kopó alkatrész váratlan meghibásodását, és ezáltal az üzem hirtelen leállását. 

Nyomásértékek megfelelő kiválasztása

A fix fordulatszámú csavarkompresszorok üresjáratának, valamint az üresből-terheltre átváltás áramfelvételeinek minden felhasznált energiaköltsége jelentős költségeket emészt fel. Ezen kiadások jelentős része a nyomásértékek optimális kiválasztásával lefaragható, melyet az üzem aktivitásához, termelékenységéhez szükséges igazítani.

Nagyméretű légtartály és folyamatos elvétel esetén célszerű a ki-be kapcsolási nyomássávot szűkre állítani, míg kisebb légtartálynál célszerűbb a nyomásértékeket tágabb intervallumban meghatározni, csökkentve így a drága terhelés-váltásokat.

A legideálisabb beállításokat diagnosztikai mérésünket követően tudjuk biztosítani, mellyel egyidejűleg átfogó képet adunk a sűrített levegő termelő kompresszorállomások és a hozzá tartozó hálózatok, berendezések pontos áramfogyasztásáról, az üzem másodpercenkénti aktivitásáról, és az elfogyasztott levegő mennyiségéről.